Ki az a Beeple, és hogyan adott el egy digitális alkotást 70 millió dollárért?
Digitális művész A Beeple talán éppen a legnagyobb felrázást hozta a művészeti világban, mióta Banksy bevezette a street art-ot a gyűjtők piacára. De ahelyett, hogy milliókat fizetnének a fizikai darabokért, a gyűjtők hajlandóak lehetnek kemény készpénzt adni a kizárólag digitális művészet birtoklásáért. Legalábbis ezt üzeni a Beeple legújabb digitális darabjának rekordot jelentő 70 millió dolláros eladása.
Nem ez az első eset, hogy egy digitális tárgy tulajdonjogát aukción értékesítik. Néhányan emlékezhetnek a árverés Jack Dorsey első tweetjéért. Lehet, hogy nevetségesnek tűnik valaki más Twitter-fiókjából származó tweet birtoklása, de az NFT-nek köszönhetően ez nem lehetetlen. Az NFT (Non-Fungible Token) egy tanúsítvány, amely egy egyedi digitális elem „tulajdonjogát” adja. Nem kell művészetnek lennie, mint ahogyan az NFT-k zenéhez, íráshoz vagy bármihez, ami digitálisan létezik. Gondold úgy, mint kriptovaluta, de a többszörösen létező Bitcoin helyett, amely több ember birtokában is lehet, ez egy olyan digitális elem, amely csak egyetlen személy tulajdonában lehet, gyűjteni, eladni vagy kereskedni. Valójában az NFT-k ellenőrzése blokkláncon vagy elosztott digitális főkönyvön történik, ugyanúgy, mint a kriptovalutákat.
Míg az NFT-piac egy ideje létezik, könnyen belátható, miért keltett fel ekkora érdeklődést a piac a közelmúltban a rekordot döntõ 70 millió dollárral (pontosabban 69 346 250 dollárral) eladás a Christie's által a Beeple's aukciósháza Mindennap: Az első 5000 nap digitális műalkotás. És bár ezt az obszcén összeget évtizedek óta dobálják a fizikai művészeti világban, sokan kezdenek azon töprengeni, hogy ez az eladás mit jelenthet a jövőben a digitális műtárgyak értékesítésében.
Az Art az új kriptoőrület?
A legnagyobb különbség a fizikai művészet és az NFT között az, hogy a fizikai műalkotás egyszerűen fizikai. Akár fémből, fából, akár festékből és ecsettel készül, megvan az az eleme, hogy megfogja és látja. De valójában ez minden, ami létezik. Gondoljon bele a következőképpen: bár lehet, hogy valakinek kizárólag egy magas horderejű, egyedi műalkotása van, ez nem jelenti azt, hogy Ön nem tudja megkeresni az adott műalkotás digitális beolvasását az interneten. Valójában számos híres művész, például Van Gogh híres darabja magánszemélyek tulajdonában van, de a darabokat alaposan dokumentálják és megosztják online, hogy a világ lássa. Könnyen megnyugszik tehát az az érv, hogy egy digitális műalkotásnak kisebb az értéke, mint a fizikainak ha a piac másként határoz. És ebben az esetben egészen biztosan így van.
A művészet birtoklása több, mint valami fizikai vagy digitális, lehet gyűjthető vagy befektetés, ill az adott darab értékét kizárólag az határozza meg, hogy valaki mennyit hajlandó költeni a tulajdonjog megszerzésére azt. Ez is így van kriptovaluta, mint a Bitcoin sikerült annyira relevánssá tennie magát a digitális korban. Az kriptovaluta értéke a kereslet-kínálat szabályai határozzák meg. Amikor kriptovalutába fektet be, addig nem kap semmiféle fizikai értéket, amit el nem cserél valakivel, aki hajlandó valami fizikait adni érte. Pontosan ezért nagyon életképes, hogy egy digitális műalkotás vagy annak NFT-je okos befektetés lehet a jövőbe. Ha van kereslet az NFT birtoklására, akkor az mindig megőrzi értékét, és ezért piacot teremteni.
Forrás: Christie's
Ön 3. évad: megválaszolatlan kérdések, lyukak és fejkaparók
A szerzőről