10 film, amit meg lehet nézni ezen a halloween-en, amitől felkapcsolt lámpákkal aludhatsz el

Sok amerikai számára az október erősen kapcsolódik a Halloweenhez. Akár ünnepel, akár nem, a hőmérséklet és a nappali fény csökkenése csábítóbbá teheti, hogy egy ijesztő filmet nézzen, mint a nyári hónapokban.

A horror/thriller műfajban a filmeknek van egy olyan részhalmaza, amely nyugtalanító atmoszférát teremt, amely gyakran a befejezés után is a nézővel maradhat. Ezek a filmek hajlamosak olyan befejezést választani, amely nem kínál győzelmet a hősnőnek, vagy bármit, ami a happy endhez hasonlít. Ehelyett azt az érzést hagyva a nézőknek, hogy a fenyegetés elkerülhetetlen.

10 Psycho (1960)

Psycho minden idők egyik legikonikusabb horrorfilmje, és ennek jó oka van. Alfred Hitchcock a félelmet keltő tehetségét hozta létre ebben a szökésben lévő nő történetében, aki rossz szállodában köt ki.

Bernard Herrmann gólja annyit ad hozzá a filmhez, hogy szinte elképzelhetetlen, mi lett volna nélküle. Egy jelentős narratív váltás és egy cselekménycsavar a csúcspontban elég a nyugtalanság érzéséhez, de ez a film vége, amitől valóban megborzongsz.

9 Rosemary's Baby (1968)

Rosemary babája egy másik nagy hatású horrorfilm. Mia Farrow játssza Rosemary Woodhouse-t, egy fiatal nőt, aki szörnyű terhességet és sok gázgyújtást vész át, miközben a baljós erők megpróbálják felhasználni őt saját aljas céljaikra.

A történet női szemszögből nézve meglehetősen borzasztó, hiszen túlságosan is ismerős nézni, ahogy egy nő testi autonómiáját megfosztják, miközben minden panasza a pártfogó fülekre esik. Ez a történet a kapzsiságról és a női testről szól, és a vége éppoly dermesztő, mint amennyire megdöbbentő.

8 A boszorkány (2015)

A boszorkány Lenyűgöző bejegyzés lenne egy tapasztalt rendező filmográfiájában, ami még hihetetlenebbé teszi azt a tényt, hogy ez volt Robert Eggers első filmje. A történet a 17. századi New England-ben játszódik, ahol a boszorkánysággal kapcsolatos paranoia eluralkodott, és mindenkit veszélybe sodort, aki véletlenül rosszkor volt rossz helyen.

Amikor egy család kisfia eltűnik, egymás ellen kezdenek fordulni, a legtöbb gyanakvással ráesett Thomasinra (Anya Taylor-Joy), a legidősebb lányra, aki a gyermeket figyelte eltűnés. A dolgok egyre csúnyábbak lesznek, és a család lassan szétszakad.

7 A meghívó (2016)

Előtt A Meghívás válik a horrorfilm, előfeltétele elég kényelmetlen. Egy Will nevű férfit meghívnak egy vacsorára a volt felesége házába, ahol egykor megosztotta vele és elhunyt fiukkal. Ennek a konfliktusnak az azonnali bemutatása arra készteti a közönséget, mint a többi vendéget, vajon Will a fokozódó paranoia valójában csak a saját kényelmetlenségének a következménye, vagy ha valójában van valami sokkal baljósabb történik.

Rendező Karyn Kusama (Jennifer teste) bemutatja tehetségét a horror és a sötét témában, és a végkifejlet dermesztő csavarja a nézőknek.

6 The Wailing (2016)

A JajgatásA 2 óra 36 perces futásidő az előítéletek, a hit és a család brutális feltárása. Valami miatt egy kisváros polgárai megőrülnek és meggyilkolják a családjukat, és a komikusan alkalmatlan rendőr, Jong-goo megpróbálja a végére járni a történteknek.

A nyomás nő, amikor a lánya is az érintettek közé kerül, és biztossá válik, hogy egy japán férfi felelős azért, ami most történik. Az utolsó 30 perc valóban borzasztó és fantasztikus, és sok gondolkodási lehetőséget ad a közönségnek.

5 Örökletes (2018)

Örökletes egy film a gyászról és a családról. Egy anya és nagymama halálával kezdődik, ami mélyen érinti a család többi tagját, akik rájönnek, hogy az ő öröksége nem olyasmi, amiből megmenekülhetnek. Ari Aster hihetetlen munkát végez, hogy iszonyattal fejezze ki a gyászt, és elkapja magát fantasztikus előadások ki a gipszéből. Toni Collette látványos teljesítményt nyújt, mint egy nő, aki két súlyos érzelmi veszteséggel küzd, miközben rájön az anyjával kapcsolatos titkokra, amelyek zavarják őt.

Eközben fiát valami sötétség kísérti, ami egy elképzelhetetlen baleset után követi. A legjobb úgy belemenni ebbe a filmbe, hogy a lehető legkevesebbet ismerjük a cselekményről. Ez egy figyelemre méltó darab mélyen felkavaró fikció.

4 Suspiria (2018)

Suspiria valójában nem az 1977-es verzió remake-je. Az egyetlen közös jellemző a kettőben a beállítás és a karakternevek; a történet szinte teljesen más, ahogy a látvány is. A film csúcspontjában van egy igazán nagyszerű csavar, amely egy szörnyű helyzetbe került fiatal nő egyszerű cselekményét veszi fel, és rétegeket ad a főszereplőhöz, Suzie-hoz.

A szereplőgárda hihetetlen, és teljes egészében nőkből áll (még az egyetlen férfi karaktert is Tilda Swinton játssza). Bármennyire is zavaró a film, igazán élvezetes, hogy két órányi gyönyörű látványban és női energiában veszítsd el magad.

3 Midsommar (2019)

Ari Aster 2018-as horror remekművét követi Midsommar. Esztétikailag a filmnek nem sok köze van elődjéhez. Ahol Örökletes tele volt árnyékos sarkokkal, Midsommar csupa napfény és nyitott tér. Aster tehetségéről tanúskodik, hogy a klasszikus műfaji trópusokra támaszkodva sikerült olyan nyugtalanítóvá tennie ezt a filmet, mint amilyen.

Ez egy másik történet a gyász erejéről. Florence Pugh játssza Danit, egy fiatal nőt, aki szorosan ragaszkodik szörnyű barátjához egy pusztító családi tragédia nyomán. Elutazik vele és barátaival egy svédországi fesztiválra, ahol egy kultusz barátságos burkolata valami megrázó és erőszakos dolgot takar. Ami a legzavaróbb ebben a filmben, az az, ahogy Pugh fenomenális teljesítménye jó érzéssel tölti el a horrorokat.

2 A világítótorony (2019)

A világítótorony lényegében csak két férfi őrül meg egy kis, félreeső szigeten. Van szexuális rögzítés sellő babával, szexuális rögzítés nagy lámpával, döglött sirály és gyilkossági vallomás.

A film folyamatosan halad a határvonalon, hogy igazán vicces és elég zavaró. Willem Dafoe tökéletesen alakított, és tehetségét arra használja, hogy hidegrázást keltsen, pusztán egy arckifejezéssel.

1 Mi (2019)

Jordan Peele Ari Aster és Robert Eggers mellett az elmúlt évek egyik legjobb horrorrendezőjévé nőtte ki magát. Rendezőként debütált játékfilmje Kifelé ijesztő volt, de a vége megkönnyebbülést kínált a főszereplőnek a borzalmak alól. Minket nem zárja le olyan szépen a dolgokat, és olyan véget ér, ami miatt a nézők azon töprengenek, vajon a következtetés vajon az általunk követett család győzelme-e.

A történet egy nőt követ, aki családjával visszatér egy olyan helyre, ahol gyermekként traumatikus élményben volt része. Gonosz doppelgängerek veszik át a város uralmát, és mindenki kénytelen megküzdeni önmaga démoni változataival a túlélésért. Lupita Nyong'o nyújtja a legjobb teljesítményt 2019 ebben a filmben két karaktert alakít, és minden jelenléte pillanatában a képernyőt irányítja.

KövetkezőDCEU: A 10 legszomorúbb idézet, rangsorolva

A szerzőről