Homer vagy Hollywood: 5 pontatlanság Brad Pitt tróájában (5-ször jól csinálták)

click fraud protection

A trójai háború története évezredek óta lebilincseli a közönséget. Homérosz epikus költeményének feldolgozásai és újramondásai Az Iliász Természetesen nem kizárólagosak modern korunk Hollywoodjában, de az események ezen újabb változatait gyakran nagyon modern ötletek szűrik meg.

A 2004-es filmben több pontatlanság is van TrójaWolfgang Peterson rendezésében és a főszerepben Brad Pitt és Eric Bana. Sokukat úgy tűnik, szándékosan hajtották végre, hogy megszólítsák a 21-es közönségetutcaszázad. A pontatlanságok ellenére is számos mód van arra, hogy a film hű maradjon az eredeti szöveghez.

10 Pontatlan: Achilles és Patroklosz kapcsolata

A hely, ahol Trója a legtávolabbra kerül Az Iliász közötti kapcsolat Brad Pitt’s Akhilleusz és Patroklosz. A filmben ők ketten unokatestvérekként szerepelnek, Akhilleusz pedig fiatalabb rokonának a mentora. Egyéb ókori művek (kivéve Az Iliász) szeretőként ábrázolja a két szereplőt, míg Homérosz nem mondja ki kifejezetten, hogy szerelmesek vagy sem. De a forrásanyagban szó sincs arról, hogy rokonok lennének.

Ha megnézzük, hogyan alakul a kapcsolatuk, beleértve a kémiájukat és a szenvedélyüket, miközben gyakorolják a harcot, és Akhilleusz őrjöngő dühe, amikor megtudja, hogy Hektor megölte Patrokloszt, sokkal logikusabb, hogy szeretők, mint unokatestvérek.

9 Igazuk van: Odüsszeusz ravaszsága

Trója számos kritikus elítélte, amiért hűtlen volt Homérosz művéhez, de egy dolgot sikerült helyesen megörökíteniük, hogy megragadták Odüsszeusz intelligenciáját. A filmben Odüsszeuszt alakítja Sean Bean-aki megdöbbentő módon nem hal meg a végén. Meggyőzi Akhilleuszt, hogy jöjjön harcolni Agamemnonért Trójában, később pedig a hírhedt trójai faló ötletét varázsolja elő.

Az egyetlen vonás, amelyet Homérosz nagyon világossá tett Akhilleuszról, mindkettőben Az Iliász és Az Odüsszeia, az volt, hogy ez a karakter okos, találékony és tele volt intelligenciával.

8 Pontatlan: Az időtáv

A trójai háború állítólag 10 évig tartott. A görögök egy évtizeden át könyörtelenül próbálták áttörni Trója félelmetes falait, sikertelenül, és arra kényszerítették őket, hogy végre más utat keressenek a városba jutáshoz. Bár a filmnek nincs egyértelmű idővonala, úgy tűnik, hogy nem telik el 10 év attól a pillanattól kezdve, hogy a görögök leszállnak a tengerpartra, amíg a trójaiak beszállítják a lovat a városukba.

Egyesek azzal érvelhetnek, hogy évek telnek el a filmben anélkül, hogy a közönségnek kifejezetten megmondanák ezt. De egyértelmű, hogy egyik szereplő sem tűnik úgy, mintha 10 éves lett volna a végére.

7 Igazuk van: Achilles Hector testének kezelése

A filmben Akhilleusz érzelmi mélypontra esik, amikor rájön, hogy Patrokloszt, az „unokatestvérét” megölte Hektor, miután páncélját viselte és a többi Myrmidonnal harcolt. Nem tudván, hogyan kezelje másképp gyászát, lemészárolja Hektort, majd holttestét a szekerére köti, visszarángatva a görög táborba.

A film joggal mutatja meg Akhilleusz tiszteletlenségét Hektor testével szemben, ami Homérosz idejében súlyos jogsértés volt, annak ellenére, hogy a megszentségtelenítés rosszabb az eredeti szövegben.

6 Pontatlan: Agamemnon halála

Agamemnon szolgál a központi gazember így logikus, hogy a forgatókönyvírók úgy döntöttek, hogy egy kis elégedettséget okoznak a közönségnek azzal, hogy a végén megölik. De az eredeti mesében Agamemnon valóban egyike azoknak a karaktereknek, akik túlélik a trójai háborút. Nem kap happy endet az események egyik változatában sem, de az ősi művek tovább tartották, mint a filmben.

Agamemnon Trója utáni életének történetét válogatott görög színdarabok írják le. Végül a felesége és annak szeretője meggyilkolja, ami miatt fia bosszút áll.

5 Jól döntöttek: Helen és Párizs kezdi a háborút

Helen szerepe a trójai háború történetében kulcsfontosságú, és ezt mind az eredeti forrás, mind a 2004-es film egyértelművé teszi. Lehet, hogy a filmben nem minden részlet igaz Helen és Paris kapcsolatáról, de pontosan bemutatják, hogyan vezettek a pár döntései ahhoz, hogy a görögök elinduljanak Trója felé.

A film azt mutatja be, ahogy Helen beleszeret Párizsba, és készségesen visszamegy vele Trójába. Míg egyes beszámolók így ábrázolják az eseményeket, mások azt mutatják, hogy Paris akarata ellenére elrabolja Helent.

4 Pontatlan: Párizs sorsa

A film hű Homérosz munkásságához annyiban, hogy bemutatja Heléna Spártából való távozását, akár akarattal, akár mással, mint az a cselekedet, amely a görögöket háborúra késztette. Bár pontosan mutatja, hogy Paris szerelmes Helenbe, eltér az eredetitől, ha a karakter sorsáról van szó.

A filmben Paris megöli Akhilleust, majd unokatestvérével, Briseisszel megszökik Trójából. Homérosz versében, Paris meghal a háború alatt, miután eltalálta Philoktétész mérgezett nyila.

3 Jól döntöttek: Achilles kivonult a Briseis feletti harcból

Achilles és Agamemnon kapcsolata az egész film alatt következetesen sziklás. A feszültség akkor forr el igazán, amikor Agamemnon ellopja Briseist, az elfogott papnőt Akhilleusztól. Emiatt a háborús hős visszavonul a harctól.

A forrásanyag azt is mutatja, hogy Akhilleusz kivonul a harcból Briseis miatt. A filmből azonban kimarad, hogy Agamemnon csak Briseist vette el Akhilleusztól, mert Apollón isten arra utasította, hogy adja fel saját ágyasát, Chryseist.

2 Pontatlan: Helen emléke életének eseményeiről

A film Párizst és Helenát szerelmesnek mutatja be, és Trójába való utazásuk inkább mentőakció, mint elrablás. A film egy pontján Helen még azt is elmagyarázza, hogy Sparta sosem volt az otthona. Azt mondja, hogy a szülei 16 évesen küldték oda, hogy hozzámenjen Menelaushoz.

Bár csak egy apró részlet, ez nem egyeztethető össze az események eredeti változatával. Helen szülei Spárta királya és királynője voltak. Ő már Spártai Heléna volt, mielőtt hozzáment Menelaoszhoz.

1 Igazuk van: Hector temetése

A film hűséges ahhoz, ahogy Achilles vadul bánik Hektor holttestével, miután megölte. Hű az utána következő eseményekhez is, Hector testét illetően is. Priamosz trójai király besurran a görög táborba (bár az epikus költeményben Hermész isten kíséri). Ott könyörög Akhilleusznak, hadd vigye el Hektor holttestét és temesse el.

Az események mindkét változatában Akhilleust megérinti Priamosz könyörgése, és megengedi neki, hogy átvegye Hektor holttestét, és megfelelő temetést tartson. A harcot felfüggesztik, hogy lehetővé tegyék a temetést.

Következő10 Disney törölt jelenet Örülünk, hogy kivágták

A szerzőről