Into A Dream Review: Az emberiség gyönyörű ünnepe

A trailer megjelenése óta egyértelmű volt indie 2D kalandjátékEgy álomba elvetette, hogy Filipe Thomaz fejlesztőnek el kellett mesélnie egy történetet az emberiségről, a kapcsolatokról és magáról az életről. A játékosok John Stevenst alakítják, aki arra ébred, hogy egy sötét, de nem kellemetlen erdőben találja magát az emlékei nélkül. Egy régi kazetta segítségével utasítja, hogy találjon egy Luke Williams nevű férfit, aki depresszióval küszködik, és átutazza az álmait, hogy megismerje történetét, és segítsen megóvni az elhalványulástól el. A játékosoknak segíteniük kell Johnnak megoldani egy sor rejtvényt lélegzetelállító tájakon átkelni és Luke életének történetét megfejteni.

A feltevést, bár egyszerű, továbbfejleszti Egy álombapárbeszéde és a valósághű karakter interakciók. A karakterábrázolás szinte teljes mértékben a szinkronjátékon alapul, mivel John és Luke, valamint az összes többi karakter olyan sziluettek, akiknek az arcát a játékosok nem látják játék közben. Ez lehetőséget ad a játékosnak arra, hogy kivetítse magát nem csak a főszereplőre, aki eléri a rászoruló személyt, hanem Luke-ra és lelki és érzelmi zűrzavarára, valamint feleségére és lányára is, akik megpróbálnak átjutni neki. Sajnálatos módon,

a játékmenet mechanikája frusztrálóvá válhat és szinte oda nem illőnek érzi magát egy ilyen kifinomult narratíván belül. Szerencsére a történet elemei olyan erősek, hogy a játékosok könnyen megbocsátanak a játékmenet néhány frusztrálóbb aspektusáért.

Noha a történet a legerősebb eleme egy erős és érzelmi elemekkel teli játéknak, sok élveznivaló van ebben a játékban. A a főszereplők szinkronizálása látványos és kísérteties, és arra kényszeríti a játékost, hogy szembenézzen és érezzen nehéz érzelmeket annak ellenére, hogy soha egyetlen karakter arcát vagy kifejezéseit sem látta.

A művészeti stílus egyedi, főleg sziluettekből és árnyékokból áll, alkalmanként színes megvilágítással, hogy drámai hatást keltsen. A szimbolizmus látszólagos, de nem túlzott, a költészet érzését utánzó szimbolikus képek használatával és újrafelhasználásával. A játék könnyen lehetett volna vizuális regény. A játékot kíséri a gyönyörű, elsöprő és pihentető pontszámot ami nem azért ragadja meg a figyelmet, mert túlságosan elhatalmasodik, hanem inkább azért, mert élvezetes.

A rejtvények a kezdeti demó kritikái alapján úgy tűnik, a projekt kezdetétől fogva problémát jelentettek. A játék előrehaladásához, amely egyetlen síkon létezik, és csak balra vagy jobbra mozoghat, Johnnak rejtvényeket kell teljesítenie, hogy bezárja a réseket a tájon, és ne essen vízbe vagy le a szikla. Egyes rejtvények meglehetősen egyszerűek, ha nem is egy kicsit nagy kihívást jelentenek, és egy nagyszerű, nem feltűnő oktatóanyaggal hozzászoktatják a játékosokat az irányításhoz.

Azonban számos rejtvény, köztük egy feltűnő kötéllánc, kevésbé rejtélyes és unalmasabb. Ebben az esetben a játékosnak meg kell ugrania, és meg kell ragadnia egy függőláncot. Lábait úgy kell pumpálnia, mintha lendítésben lenne, miközben a játékos irányítja az egyes lábmozdulatok időzítését, hogy a láncot centiméterekkel előre mozdítsa egy hosszú rúdon keresztül egy szakadék felett. Messze a működéstől mint egy videojáték zipline, a lánc elkeserítően lassan mozog, és a játékosoknak nincs más dolguk, mint bámulni Johnt, aki immár emberi inga, amint lassan átkel a vízen.

Az ehhez hasonló mechanikák megállítják a történetet, és megtörik a játékos elmerülését. A történet többi részéhez nem illőnek érzik magukat, egyszerre túl szeszélyesek ahhoz, hogy valóságosnak vagy szükségesnek érezzék magukat, és túl realisztikusak ahhoz, hogy egy álom részének érezzék magukat. Bár a játékmenet elemei nyilvánvalóan fontosak, a játéknak több haszna lehetett a szigorúan vett játéknak választáson alapuló szerelő, ahol az, amit John úgy dönt, tesz és mond, az elõre viszi a narratívát, nem pedig a navigáción alapuló rejtvényeket.

Annyi mindent lehet szeretni Egy álomba, és az általános élmény egy lenyűgöző, szívszorító pillantás a személyközi kapcsolatokra, a mentális betegségekre és a kapcsolatokra. Abban az időben, amikor a világon oly sokan érzik, hogy érthető módon kikerültek az irányításból, elszigeteltek és elszakadtak egymástól, Egy álomba üdvözlendő emlékeztető az együttérzés és az empátia szépségére.

Egy álomba elérhető PC-re. Steam kódot adtunk át a Screen Rantnak felülvizsgálat céljából.

Értékelésünk:

4 az 5-ből (Kiváló)

Genshin Impact: Hol található még több ibolyafű (és mire való)

A szerzőről