6 Disney animációs film, amelyek élőszereplős filmként is működnének

click fraud protection

A közel egy évszázad alatt a Disney Studios által készített animációs filmek kulturális gerincünk azonnal felismerhető alkotóelemeivé váltak. E filmek közül sok nem csupán ikonikussá vált – sőt, gyakran a történetek és népmesék végleges, modern változataivá váltak, amelyeket adaptálni kívántak.

Így nem meglepő, hogy a Disney 1959-et adott Alvó szépség egy új adaptáció, a történetet élőszereplőként képzelve újra Rossz. Akár Angelina Jolie szenvedélyes projektjeként olvassa valaki a filmet, akár a Disney kísérleteként, hogy pénzt szerezzen a jelenlegi A fantasy/jelmezes epika iránti érdeklődés tagadhatatlanul lenyűgöző kísérlet egy ismerős IP átformálására egy 21. századi dobozhoz hivatal.

Ha Rossz sikeres, megnyithatja az ajtót a régebbi Disney-történetek újabb verziói előtt. Ennek megfelelően a Screen Rant összeállított egy 6-os listát több Disney animációs játékfilm, amely jól működhet élőszereplős adaptációként vagy újraindításként.

6 A kard a kőben (1963)

A gyermekkor rózsás szemüvege nélkül nézve,

A kard a kőben egy különösen furcsa bejegyzés a Disney kánonjában. Az egyik része komoly történelmi dráma, a másik része pedig egy ostoba epizodikus vígjáték, A kard a kőben zűrzavaros narratívája meghazudtolja mitikus alapjait.

Ennek ellenére, A kard a kőben továbbra is a Disneyana meglehetősen ikonikus darabja. A furcsa karakterek, az érdekes díszletek és a faltól falig varázslatok túlsúlya kiváló jelöltté teheti a modern, effektusokban gazdag újragondoláshoz.

Tekintettel arra, hogy Arthur király történetét már szinte számtalan akció-/kaland- és drámafilmbe adaptálták, megőrizve a komikus élvonalat. A kard a kőben valószínűleg elengedhetetlen. Egy intelligens adaptáció frissítheti az eredeti fókuszát és komikus ütemét a kortárs közönség számára. Nem kell egy sokkoló humorú fricskának lennie, amely a forrásanyagon forgatja a szemét (lásd: Felség); legutóbbi családi fricskák, mint pl A LEGO film bebizonyítani, hogy lehet olyan többgenerációs vígjátékot alkotni, amely valóban kiszolgálja a közönség egészét.

Aztán lehet, hogy egyszerűen csak az iránta érzett mély, nerd belső szeretetünket irányítjuk Monty Python és a Szent Grál.

5 A fekete üst (1985)

A fekete üst híresen drága és problémás produkciója volt, és a kasszában bekövetkezett szörnyű kudarca a Disney animációs részlegének kiterjedt szerkezetátalakításához vezetett. Valójában nem egy szörnyű film; bár észrevehetően csonka, A fekete üst izgalmas fantasy kalandot nyújt, amely teljesen különbözik attól, amit a Disney addig kiadott.

Akárcsak A kard a kőben, A fekete üst erős jelölt egy másik adaptív bérletre. Az előző esethez hasonlóan most is bőven van miből forgatókönyvet levonni – konkrétan a Lloyd Alexander által írt "Prydain krónikái" című regényekből.

Bizonyára még mindig a Disney birtokolja a film jogait A fekete üstforrásanyaga. Öt regénnyel és több novellának megfelelő narratívával, egy frissített filmmel (vagy filmek, tekintettel a jelenlegi franchise-szeretetre) gazdagabbak és hűbbek is lehetne eredet. A Disney vezetői (és maga Lloyd Alexander is) állítólag csalódottak a hogyanban A fekete üst kezelte a "Prydain" könyveket. Talán a cég ki tudja venni az animált komfortzónáján kívül.

4 Atlantisz: Az elveszett birodalom (2001)

Papíron, Atlantisz: Az elveszett birodalom úgy hangzik, mint a modern animáció egyik legambiciózusabb produkciója – még kevésbé valami a Disney-istállóból. Ez egy kvázi steampunk, kétfogású kaland, amiben több a közös Indiana Jones mint a tipikus Disney-film. Még sportkarakter- és környezetterveket is készített, Mike Mignola, az alkotója Pokol fajzat és valóságos impresszárió az utolsó napi pép illusztrációról.

Pedig maga a film nem egészen működik. Atlantisz egy film tetőtől talpig, alig kihagyott lehetőségekkel.

Őszintén szólva, a forgatókönyv ötletek, tervezés és általános esztétika Atlantisz valószínűleg jobban játszana élőszereplős kasszasikerként, mint egy hagyományos Disney animációs film. Bár a film kőarcú, önkomoly adaptációja valószínűleg rosszul sikerülne, néhány A Disney animációs filmek védjegyei (bolond humor, egytréfás karakterek) segíthetnek enyhíteni az eredeti film hangnemét problémák. Persze előtte a pofonegyszerű cselekményt és karakterizálást is ki kellene vasalni – ezeket még az élőszereplőre váltás sem tudná automatikusan letisztítani.

3 Mulan (1998)

A Disney animációs életművének varázsa nagyrészt abban rejlik, hogy képes régi archetipikus meséket átvenni és ügyesen lefordítani a kortárs nézők számára. Például egy nő története, aki férfinak álcázza magát, hogy a családjáért harcoljon, egyidős a háborúval – és Mulan, egyben Kína egyik legkedveltebb népmese.

Néhány tréfás poénon kívül nincs sok baj a Disney-vel Mulan. Ennek ellenére képzeljük el a történet egy változatát a kínai harcművészeti mozi nagy hagyományai szerint – akár kung fu filmként, akár wuxia (drót-fu) kardforgatás.

Ezenkívül egy frissített változata Mulan a legenda animációs film által érintetlen aspektusaival foglalkozhatna. Például az eredeti elbeszélésben Hua Mulan hosszú évekig a birodalmi hadseregben maradt, és végül megbecsült tábornok lett.

MEGJEGYZÉS: Igaz, a Mulan legendájának élőszereplős változata már készült. A kínai produkció, melynek címe Mulan: Rise of a Warrior Nyugaton, Wei Zhao főszereplője (Kung Fu foci) és 2009-ben jelent meg. Szerencsére spekulációs céljaink miatt a filmet nem fogadták túl jól. Ha a Disney a saját anyagának újraadaptálásában látja a jövőt, lenyűgöző lenne látni, hogyan tudnának nekivágni.

5. A vonakodó sárkány (1941)

Ha ésszerűen tudjuk osztályozni A kard a kőben mint "furcsa" A vonakodó sárkány egyenesen bizarr. A film eredetileg a Disney animációs irodáinak "filmes körútjaként" készült, és élő felvételeket tartalmaz Robert Benchley komikusról (aki önmagát alakítja), amint végigjárja a társaságot. A film középpontjában a címadó rajzfilm szegmens áll, egy 40 perces rövidfilm, amely egy sárkányt követ nyomon, akit jobban érdekel a versmondás, mint a tévelygő lovagok elleni küzdelem.

Pedig az a fajta válogatásfilm A vonakodó sárkány Az epitomizes ugyanolyan idegen a modern nézők számára, mint a Vaudeville, a tényleges animációs szegmens sok ígéretet mutat, mint egy nagyobb, vígjáték központi eleme. A kisfilm a filmben könnyed és álmos tempójú, de egyben furcsán bájos is.

A hangszín megváltoztatása A vonakodó sárkány valószínűleg mérgező lenne erre a fent említett bájra. Csakúgy, mint a A kard a kőben, talán egy "nagy költségvetésű vígjáték" adottságai vannak, amely egyszerre ötvözi a mókás humort és a CGI-vel segített vizuális gegeket.

2 Aladdin (1992)

Sok millenáris számára Aladdin Disney animációs birodalmának csúcsát képviselte; talán csak Az Oroszlánkirály olyan kendőzetlenül imádják, akik a 90-es években lettek nagykorúak. Aladdin továbbra is egy sima, izgalmas kalandvígjáték, amelynek látványvilága tagadhatatlanul a legjobbak közé tartozik az Egérházból.

Hogy az említett, Aladdin korát is kezdi mutatni. Bár a film alig elég idős ahhoz, hogy italt vegyen, a gegjei (különösen azok, amelyeket Robin Williams mániákus Genie dobott ki) ezen a ponton meglehetősen porosak. Ezenkívül a film olyan elemeket is tartalmaz, amelyek kellemetlenül közel állnak a rasszista karikatúrához (díj Aladdin kiadásakor kellett foglalkoznia).

Ugyanabban az időben, Aladdin egy meglehetősen tág – és mondhatni „homogenizált” – adaptáció. Az eredeti mese (a Ezeregy éjszaka könyve) Kínában játszódik, és több dzsinnből, több varázslóból és egy varázsgyűrűből áll, amely kiegészíti a varázslámpát.

Ezt a gazdag forrásanyagot egy hűségesebb – vagy legalábbis másképp elképzelt – élőszereplős kalandhoz lehetne bányászni. A fenébe is, a "Csodálatos lámpa" körüli történetekből további elemeket is be lehetne dobni egy teljes eposzhoz, amely a bolygó egyik legnagyobb folklórtárán alapul. Egy egyre multikulturálisabbá váló világban, ahol a filmek bevételei nagymértékben származnak a nemzetközi jegypénztárakból, ez a fajta adaptáció jelentheti a Disney-filmgyártás jövőjét.

1 Következtetés

Természetesen, Rossz messze nem az első élőszereplős rajzfilm adaptációja a Disney trezoraiból. Eddig ezeket kevéssé szerették a kritikusok és a közönség. A dzsungel könyve 1994-ben láttam egy kissé fejkaparó élő verziót; hasonlóan a 2010-es években Alice Csodaországban unalom és általános fáradtság fogadta Johnny Depp „mókás akcentusai és furcsa jelmezei” időszakában (bár ez nem akadályozta meg abban, hogy tiszta profitot hozzon haza).

Rossz szintén nem lesz a Az utolsó Disney tervezett élőszereplős adaptációja saját anyagából. Hamupipőke hamarosan hasonló bánásmódban részesül Kenneth Branagh rendezőn keresztül (Thor) – bár az a levegőben van, hogy kap-e hasonlóan "töredezett" újramondást, mint Rossz. A dzsungel könyve hamarosan ismét élő változatot kap, John Favreau rendezésében (Vasember).

Ennyi spekuláció után fel kell tennünk a kérdést: vajon jó dolog-e, ha a Disney ilyen módon portyázik saját trezoraiban? Val vel Rossz jelenleg vegyesen rajzol – bár ritkán vitriolos – vélemények, az ember azon töpreng, hogy ezeknek az animációból élőszereplős adaptációknak valaha is megfelel-e a forrásanyag minősége. Eddig csőd volt.

Ennek ellenére egyértelmű, hogy a Disney hatalmas mennyiségű IP-címmel dolgozik az animált archívumában. Ki mondja meg, mit lehetne kiforgatni a tintából, papírból és animációs cellákból, amelyek a cég jeles történelmét alkotják?

_________________________________________________

Rossz ma, 2014. május 30-án vetíti varázslatát a mozikba.

Kövess a Twitteren: @ProjectNightHam

KövetkezőA 10 legjobb kapcsolat a Justice League képregényben, rangsorolva

A szerzőről