Miért ijesztőek a vízi horrorfilmek?
A horror a létező filmek egyik legtágabb, mindenre kiterjedő műfaja, és ennek részben az az oka, hogy a félelem önmagában is olyan sokoldalú; vízi horror generációk óta létezik, és még mindig teljesen megrémíti a közönséget.
A horror gyökere a félelem zsákmánya, így teljesen természetes, hogy a vízi horror egy tartós alműfaj, mert annyi köze van a tavakhoz, folyókhoz és óceánokhoz, amelyekről az emberek egyszerűen nem tudnak. Az emberek tengeralattjárókat küldhetnek az óceán fenekére, felfedezhetik a hajóroncsokat és megpróbálhatják feltérképezni a hét tengert, de lehetetlen mindent tudni. Ez a tudás – az ismeretlen fogalma, amely állandó, bármennyire is fejlődik a technológia –, ami megrémíti az embereket, és ebben a tudásban születik meg a vízi horror alapja. Ez sikeres volt – és nyereséges – már a kezdeti időszakban is Univerzális szörnyek val vel Lény a Fekete Lagúnából és más klasszikus mozi.
William Eubank 2020-as horrorfilmje, viz alatti, hozott H.P. Lovecraft ikonikus szörnye, Cthulhu
A vízi horror szörnyek széles skáláját öleli fel
Bár sokan a cápákra és más csúcsragadozókra gondolnak, amint az olyan filmekben szerepel, mint Spielberg 1975-ös klasszikusa, Pofák, a vízi horror sokkal tovább nyúlik azon. Bár Pofák sok szempontból behozta a műfajt a tömegfogyasztás fősodrába, és a nyári kasszasiker megalkotásáért is nevéhez fűződik. Mások, akik követték PofákA lépések közé olyan filmek tartoznak, mint a 2016-os A sekélyés 2018-as A Meg, de biztosan nem ők az egyedüli példák az itt létező lényekre. Aligátorok, anakondák, polipok és még gyilkos bálnák is olyan filmekben, mint pl kardszárnyú delfin adjon egy mintát abból, hogy ez az alműfaj valójában mit képes bemutatni szinte korlátlan terjedelemben.
A legfélelmetesebbek azonban néha azok a lények, amelyek túlmutatnak azon, amiről az emberiség tud; a mitikus vadállatok, mint például Cthulhu, amelyek az emberi felfogáson felül állnak. Ezek olyan filmekben szerepeltek, mint az 1989-es Leviatán, ahol egy szovjet hajóroncs felfedezése ahhoz vezet, hogy a bányászszemélyzet sokkal többet talál szörnyű: egy fedélzeti mutagén kudarcra ítélte a stábját, és a film olyan filmek előtt játszódik, mint pl. Asztalos A dolog. A nagyszerű Stan Winston zseniális teremtményeffektusaival, Leviatán titokzatos és tudományos szintet ad a tenger alatti borzalmakhoz. Nemrég a Blumhouse-é Édesem egyetlen túlélőt látott egy szigeten, akivel végül szembekerült furcsa lény aki mintha egy lyukban élne a tenger fenekén.
A vízi horror a természettől és az ismeretlentől való félelmek prédája
A vízi horrorban a lények felé irányuló terror általános elemein túl az alműfaj az ismeretlentől való ősi félelmet zsákmányolja, bizonyítva, hogy az emberek mennyi mindent nem tudnak. Ez gyakori trópus az olyan filmekben, mint pl viz alatti, Mélység, A mélységstb. Ezen kívül azonban a túlélési horror képességek egy határozottabb érzése jön létre, amelyek egymás mellé helyezhetők ebben a sajátos háttérben. 2019-ben Alexandre Aja megfordult Feltérképezés - film aligátorokról hurrikán idején - otthoni inváziós horrorfilmbe. Olyan filmek, mint Nyílt vízbemutatja az emberek zsigeri rémét, akik tutaj vagy segítség nélkül rekedtek a tengeren, és a közelben cápák keringenek. De a tenger hatalmassága önmagában is ijesztő lehet, hasonlóan ahhoz, ahogyan Gravitációa tér hideg ürességét kutatta. Bár nem tekinthető horrorfilmnek, a filmek szeretik Minden elveszett beszélhet a tengerben való elvesztés réméről, és vízi horror nagyon jól rájátszik erre a félelemre – minden iterációban –.
Első pillantás a Star-Lordra a Guardians of the Galaxy kötetben. 3
A szerzőről